2009. január 27., kedd

Cím nélkül...

Többet ne szólj,úgysem tanulsz semmiből

Felesleges szópazarlás…

Örök hallgatás szele süvít

Hagyj magamra!!- ezt dalolja….

Jobb nekem így,ezt te is tudod,

Ezért nem hallod már minden gondolatod…

Szavaim hiába próbálják áttörni süket füleid gátját.

Az enyém tiedhez képest semmit sem ér,

Menekülni jobb,mint koldus szemében meglátni a jót.

Könnyebb nem felelni,s magára hagyni a haldoklót ..

Neked mindegy,úgysem neked fáj.

Nyelvedet kitépték,de te ezt sem érzed…

Nem látod,hogyan megy tönkre egy élet.

Magadba tartani jobb,nem hagyod,hogy fájjon

Hiába…

Fejed börtönéből úgysem szabadulna.

Szemed van,de nincsen szerepe,

Látni csak azt látod,amit akarsz vele…

Akkor meg minek?

Csukd be a szemed!

Sohanapján jön egy álom,talán felnyitja sötét íriszed,

Te fényt kapsz,én pedig új életet…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése