"Ki a társad, a szíved, a véred,
ki a tűzön is átrohan érted?
Ki a minden, a kezdet, a végzet,
ki a bajban a hű menedéked?
Van az úgy,
nem hat már a szó.
S valahol messzi volna jó,
gyógyít a távolság.
Hisz amikor újra visszatérsz,
amikor tisztul már az ég,
nem hajt a bosszú már.
A háborgó vad óceán,
elpusztít mindent, mi az útjába áll."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése