Félszázalék...

I'ts...

...so hard.

Szabó Lőrinc:Semmiért egészen

Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.

Waiting for the end.

Waiting for the end to come
Wishing I had strenght to stand
This is not what I had planned
It’s out of my control..

kelterezs

"Úgy szerettelek,és most nézd meg mi lett belőlünk..Nem csókolsz már,nem ölelsz úgy,mint régen.Elmentél,elhagytál.

Mást szeretsz már,másnak mondod azt,amit Én már nem tudok kimondani.Képzeld,múltkor eszembe jutottál és könnyes lett a szemem.Sírni akartam,zokogni,elsiratni mindent,ami valaha fájt..Hihetetlen,de már erre is képtelen vagyok.

Mondd meg,mit tehetnék?Várjak,hátha még jössz,írsz vagy hívsz?Vagy mindent itthagyva felkutassalak és elmondjam,amit akkor nem?Mondd meg!Válaszolj!Most miért hallgatsz?Megbántad?Fáj?Ugye Neked is olyan,mintha kitépték volna?Most sírsz?Ne sírj..Én sem teszem.Gyere lecsókolom arcodról a könnyeket,így talán nem fog fájni,ha olyat súgok a füledbe amit nem szabadna..Most hová mész?Gyere vissza!Annyira... SZERETLEK!"

Monster!

The winner is alone

Nos,régóta nem írtam,eléggé el vagyok havazva minden téren.De lassan pont kerül mindennek a végére.Az utóbbi időben olyan emberekkel hozott össze a sors(mind testileg,mind lelkileg),hogy hihetetlen.Ha ezt valaki mondta volna nekem fél évvel ezelőtt,tuti,hogy képen röhögöm!

De most hálás vagyok egy picit,hogy mindezt kaptam.Sokat tanultam ebben a félévben is.Erősebb vagyok,mint valaha!Én részemről ez most nagyon helytálló:a győztes egyedül van!