2011. február 19., szombat

A sors keze?

Néha azt kívánom,bárcsak előbb jöttem volna rá,hogy létezel...

"Akár egy halom hasitott fa,
hever egymáson a világ,
szoritja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s igy mindegyik determinált.
Igy él a gazdag is, szegény is,
igy szenvedünk te is meg én is
s még jó, ha az ember haragja
nem az embert magát harapja,
hanem valaki mást,
dudás a fuvolást,
én téged és engemet te, -
mert mi lenne, mi történhetne,
ha mindig magunkba marna
az értelem iszonyu karma?"
/József Attila-Magad emésztő/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése