2009. december 30., szerda

Reggeli nóta...

...csak,hogy boldogan induljon a reggel:)

"So what if it hurts me?
So what if i break down?
So what if this world just throws me off the edge?
My feet run out of ground
I gotta find my place
I wanna hear my sound
Dont care about other pain infront of me
'Cause im just tryna be happy,
Just wanna be happy.
"

2009. december 28., hétfő

Csak boldog akarok lenni...

Miért mindig a másikban keressük a hibát? Mi van akkor, ha saját magunk csesztük el az életünket?

Rosszkor kimondott bocsánat, rosszkor kimondott szeretlek.

Ez már nem játék.

Nem tudom kimutatni, amit érzek. Nem megy, egyszerre nem megy. Nem ismersz. Nem ismerlek.

Nem tudom mi a jó Neked, sokszor még azt sem, hogy Nekem mi lenne jó..

Elrontottam, elrontottad. Szóval, akkor elrontottuk?

Nem, nem rontottuk el. Én voltam a hibás, Én nem tettem azt, amit kellett volna.

Minden ember hibázhat. Te is, Én is. Soha nem szerettek és Én sem szerettem igazán.

Nem engedtem, nem szabadott. De most lehet, most szabad. Mégis elrontottam.

Sajnálom. Hibáztam. És fáj. Piszkosul fáj. Ne hagyd, hogy elveszítselek. Kérlek!

2009. december 27., vasárnap

2009. december 24., csütörtök

A szeretetről

Egy felmérés részeként kutatók megkérdeztek néhány gyermeket arról,hogy szerintük mi a szeretet.A kérdésekre adott válaszok mélysége és komolysága a kérdezőket is meglepte:
"Amikor nagyinak begyulladtak az ízületei,nem tudott már előrehajolni,hogy kifesthesse a lábán a körmeit.Most mindig nagypapa festi a nagyi körmeit,pedig neki is ízületgyulladása van.Ez a szeretet."Rebeka,8 éves
"Amikor szeret valaki,akkor máshogy mondja ki a neved.Valahol érzed,hogy az ő szájában biztonságban van a neved."Zsolti,4 éves
"A szeretet az,amikor egy lány bekölnizi magát,a fiú pedig borotválkozó arcszesszel bekeni magát,aztán elindulnak,hogy szagolgassák egymást."Karesz,5 éves
"A szeretet az,amikor az étteremben odaadod másnak a krumplidat,de te nem kérsz az övéből."Kriszti,6 éves
"A szeretet az,amikor két ember állandóan csókolózik.Amikor belefáradtak a csókolózásba,még akkor is együtt akarnak maradni és beszélgetnek.Apa és anya ilyenek.Szerintem gusztustalan,amikor csókolóznak."Emília,8 éves
"A szeretet az,ami Karácsonykor a szobában van.Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását,akkor lehet meghallani."Robi,7 éves
"Ha jobban szeretnél szeretni,akkor egy olyan baráttal kezdd,akit utálsz."Nikolett,6 éves
"A zongoravizsgámon egyedül voltam a színpadon és nagyon féltem.Odanéztem a közönségre,és apu ott mosolygott és integetett.Csak ő mosolygott.Ezután már nem féltem."Csilla,8 éves
"A mamim jobban szeret engem mindenkinél.Senki más nem ad nekem puszit,mielőtt elalszom."Klári,6 éves
"A szeretet az,amikor apa izzadt és büdös,de anya akkor is azt mondja neki,hogy sokkal helyesebb,mint Robert Redford."Krisztián,7 éves
"Amikor szeretsz valakit,akkor sokat pislogsz,és apró csillagocskák jönnek ki belőled."Judit,7 éves
"A szeretet az,amikor anyu látja aput a mosdóban,és szerinte apu nem is gusztustalan."Márk,6 éves
"Ha nem gondolod komolyan,akkor nem is kéne kimondanod,hogy szeretlek.De ha komolyan gondolod,akkor szerintem sokszor ki kell mondani.Az emberek hamar elfelejtik."Júlia,8 éves

Ezekkel a sorokkal,kívánok minden kedves idetévedőnek,ismerősnek és ismeretlennek nagyon boldog ünnepeket!:)

2009. december 23., szerda

...

"Minden harcos érzett már félelmet egy-egy csatától. Minden harcos csalt és hazudott már életében. Minden harcos indult már el olyan úton, melyet nem neki szánt a sors. Minden harcos szenvedett már jelenléktelen dolgok miatt. Minden harcos érezte már, hogy nem igazi harcos. Minden harcos követett már el hibát spirituális küldetése teljesítése közben. Minden harcos mondott már igent, mikor nemet akart mondani. Minden harcos bántott már meg olyan embert, akit szeret. Éppen ezért a fény harcosa: mert keresztülment mindezen, és mégsem vesztette el a reményt, hogy lehet jobb, mint az adott pillanatban."
/Paulo Coelho/

2009. december 22., kedd

2009. december 12., szombat

Boldog:)

"Figyeld meg, ha boldog vagy, hogy repül az idő. "Jé, már este van!" Ha pedig nagyon boldog vagy, akkor az idő nemcsak "repül", de meg is szűnik. Nincs. Egy olyan dimenzióban vagy, ahol nincsenek órák. Nincs holnap. Tegnap sincs. "Most" sincs - mert ha már tudod, hogy "most" van, nyomban félni kezdesz, hogy elmúlik az egész."

"Egy lényeges dologra felhívom a figyelmedet. Szeretni csak fölfelé lehet. Nem lefelé, csakis fölfelé.
Senkit sem szeretünk azért, mert buta, gonosz, aljas, csúnya, büdös, kellemetlen, gyenge, gyáva - hanem azért, mert okos, jó, szép, kellemes, erős, bátor. Még akkor is, ha nem ilyen - ha szeretjük, belelátjuk vagy beleképzeljük mindezeket az értékeket. Ha azt mondod: "olyannak szeretlek, amilyen vagy", nem igaz! Mert ha valóban szeretsz, többnek látsz, mint amilyen vagyok. Ha szeretsz valakit, fölfelé nézel rá, minőségileg többnek látod. Mai kifejezéssel azt mondhatnánk, hogy a szeretet nem objektíven lát. Aki szeret, az nem a szemével, hanem a szívével lát."

"Szívvel látni nem azt jelenti, hogy nem látom a hibáidat, esendőségeidet, néha még a legtaszítóbb, legmegvetendőbb tulajdonságaidat is. Nem azt, hogy nem látom meg a gonoszságodat, amitől, mint minden ember, te sem tudtál vagy nem akartál megszabadulni - hanem azt, hogy mindezeknél följebb is nézek benned, és tudom, hogy több vagy, mint a démonaid!"
/Müller Péter/

2009. december 5., szombat

Mikulás=MENŐ

Ünnepeink problémásak. Az államiakat elviselhetetlen nyenyenyézés veszi körül, az egyháziakat meg nehéz komolyan venni. Aki viszont csak a saját születésnapjának képes örülni, az egy önző szemétláda. Kell a közösségi élmény. Ezt pedig a Mikulás, összes ünnepünk egyetlen szimpatikus szereplője képes csak levezényelni. A Mikulás nem csak menő, de még tök jó fej is.

A Mikulás egyetlen komoly vetélytársa a húsvéti nyúl lenne, őt azonban lehetetlen feltétel nélkül szeretni. Egyrészt a nyulak látszólag cuki, valójában azonban mindent összekakáló, ostoba kisemlősök, másrészt a tojást rakó nyúl gondolata minden egészséges nyolcéves számára kényelmetlen. Nagyon is valós élőlények ne csináljanak lehetetlenségeket. Ha az egész figura kitalált, az rendben van, de hogy egy nyúl, ami egyetlen ketrecben vagy mesefilmben sem rak tojást, az év egyetlen napján hirtelen természetfeletti képességeinek köszönhetően tojásdad csokidarabokat nyomizzon, az elfogadhatatlan.

A Mikulással ilyen gond nincs. Róla mindenki tudja, hogy Lappföldön él egész évben, és csak decemberben jön hozzánk ajándékot osztogatni. Ez normális, szerethető mese. Mint ahogy szerethető a Mikulás imidzse is. A nagy szakáll meg a piros ruha igazán barátságos egy olyan világban, ahol már minden vidám, gyerekeket cirógató öregembert gyanúsnak tartanak a szülők. Rénszarvasos szánja is rendben van, ahogy száguld vele az éjszakában, abban nehéz nem észrevenni a vagány motoros rockert.

A legjobb dolog a Mikulásban mégis az, hogy nincs benne semmi rossz. Az interneten keringő képek és videók a vidám kisöreg ülében ordítva zokogó kis bőgőmasinákról nyilvánvalóan hamisítványok. Azokat a nagyon keveseket leszámítva, akiknek a szülei olyan szemetek bírtak lenni, hogy a tizenkét hónapos anyaszomorítást tényleg csak egy virgáccsal hálálják meg, és még hatodikán délelőtt sem kaptak egy kis csokoládét, senkinek nincsenek rossz élményei a Mikulással kapcsolatban.

Mára divat lett arról beszélni társaságban, hogy ki mennyire nem bírja elviselni a karácsonyt, ki akarja már a csúcsdísz felhelyezése előtt lemészárolni a komplett rokonságot, ki gyűlöli jobban a teljesen elavult karácsonyi menüt, amelyhez családja makacsul ragaszkodik az 1930-as évek óta, és természetesen hogy ki kapott szánalmasabb ajándékot úgynevezett szeretteitől. És még ha ez túlzás is, a karácsonynak igenis vannak az elviselhetetlent közelítő mozzanatai, az ajándékvásárlástól kezdve a Mennyből az angyal közös elénekléséig. A Mikulással semmi ilyen gond nincs. Senki nem kerekít túl nagy feneket neki, és az ajándék mindenképpen csoki, amit meg úgyis szeret mindenki. Olyan, mint az év többi napja, csak sok az édesség. Mit lehetne ezen nem szeretni?

Szintén nagy előnye a Mikulásnak, hogy szemben a Jézuskával, még a legmegátalkodottabb ateisták sem harcolnak ellene. Gondolom az olvasót is meglepi, amit én először el sem akartam hinni, de ma már léteznek kisgyermekes családok, amelyeknél karácsonykor egy büdös szó sem esik a Kisjézusról, és az ajándékok érkezésére mindenféle alternatív, kereszténységtől gondosan mentesített megoldásokkal szolgálnak a szülők. Az nem egészen világos, hogy ezek a szülők, akik csak alig valamivel vonalasabbak a kiskorú gyermekeik bérmálkozását forszírozóknál, miért ragaszkodnak a karácsony karácsonykor ünnepléséhez, és miért nem teszik át az egészet december tizenhetedikére, de most nem is ez a lényeg. A Mikulást a kommunisták ugyan igyekeztek Télapósítani, de december hatodika ennek ellenére nem vált ideológiai természetű összecsapások harcmezejévé. Csak egy szimpatikus, nyilvánvalóan atomrészeg öregember, aki boldoggá teszi a gyerekeket.

És akkor a krampusz Keith Richards-i kúlságáról még szó sem esett.

/Index.hu/U.i:Boldog Mikulást Mindenkinek!:)

2009. december 3., csütörtök

Ilyenkor decemberben..

Mostanában elég sok dolog foglalkoztat.Tanulás,munka,boldogság,barátok,Karácsony.
Mindegyik elég fontos most Nekem,de szeretném kifejteni bővebben mire is gondolok:)

Tanulás:nyakamon a vizsgaidőszak,zh-k hada.Nem minden alakul úgy,ahogy szeretném,de igyekszem.Elvégre pót zh mindig van:P Igyekszem beosztani az időmet,de sokszor nem visz rá a lélek,hogy tanuljak.Valamikor meg szinte mindent megtanulok és meg is értek.Hangulat kérdése az egész:)Most éppen túl vagyok a nincs kedvem tanulni korszakomon,szóval örömmel vetem bele magam a tanulásba.Ügyes és okos,megoldja:)

Munka:Egy hét szünet után már hiányzott.Komolyan mondom,szeretek az emberekkel beszélgetni és ennyit még életemben nem beszéltem telefonon,mint most:P Bár kereshetnék egy kicsit több pénzt,de sajnos az időm nagyon be van osztva,így nem tudok annyit dolgozni amennyit szeretnék.Majd talán 2. félévben..

Boldogság:Meghatározó dolog lett az életemben:) Jobb és több lettem általa.Egyedül is lehet boldog az ember,de párosan szép az élet:) Köszönöm.Dömdödöm:)

Barátok:Csalódtam.Nagyon,és sokat az utóbbi időben.Valami nagyon nincs rendben a környezetemben és ez nagyon aggaszt.Annyira,de annyira szeretnék segíteni.Bár lehet,hogy most az egyszer semmilyen varázslat nem segít.Nem csak rajtunk múlik a dolog.De ez így nagyon nem jó..Széthullik a szak,és semmi sem úgy alakul,ahogy mi azt elgondoltuk.Mindenki változik,mindenkinek más a fontos.Senkit nem érdekel hogy van a másik.Csak szidás van és rágalom.Illetve féltékenykedés és önzés.Fúj.Utálom,az ilyet!Nem akarok Én is ilyen lenni!És nem is leszek!

Karácsony:Azta!Már csak 21 nap van Karácsonyig!Ez annyira durva:) Kezdődik a készülődés,a nagy családi összeröffenések időszaka.Jó lesz,várom:) Bár a pénzem megint elfogyott Karácsonyra,de majd mindenki kap Tőlem valami apróságot vagy valami olyan dolgot amit Én csináltam:) De szerintem nem az ajándékokról szól a dolog,hanem a szeretetről.Kedvesnek,udvariasnak kellene lenniük az embereknek,legalább ilyenkor,ha máskor nem is hajlandóak azok lenni.Annyira hiányolom a mosolyokat.Mindenki rohan,semmire nem figyel és ideges.Stresszel az ünnepek,ajándékok,a karácsonyi menü miatt.De minek?Felesleges!
Szeressük egymást!Csak egy picit!Légyszi!

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos,gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

...Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
Ilyenkor decemberben.

...És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok,szomorúan nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak,s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

/Juhász Gyula:Karácsony felé/

2009. november 26., csütörtök

Add a kezed!

Add a kezed mert beborúlt,
Add a kezed mert fú a szél,
Add a kezed mert este lesz.

Add a kezed mert reszketek,
Add a kezed mert szédülök,
Add a kezed összerogyok.

Add a kezed mert álmodok,
Add a kezed mert itt vagyok,
Add a kezed mert meghalok.

/Szép Ernő/

2009. november 19., csütörtök

A szívem jobban mutat benned, mint bárkiben.


Minden csak újabb hely, újabb ürügy
még egy násztáncra, hát sóhajts, feküdj!
Nincs csak egy fajta fiú, egyfajta lány.
Én meg ingyen szajhád leszek, csak tömd be a szám!
Párja vesztett, toll híjas holló vagyok.
Ahol a legtöbbet adod, mindjárt halj is meg ott!
Előbb se, meg aztán se ismerjelek,
és szűnjön meg a világ, ha végleg
kilélegeztelek! kilélegeztelek...

Tépj szét, nem baj ha gyűlölsz,
a pénzedért megteheted!
Szidj még, nem gond ha ütsz is,
ez többeket égig emelt!
Karmolj! Igazi szenteket
úgysem a Föld delegál!
A lényeg, ha van esze, bújik.
a Menny, bent, meg úgyis megvár! meg úgyis megvár...

Egyszer majd annyit iszom amennyit öregszem,
de most még annyit öregszem, amennyit iszom!
A szívem jobban mutat benned, mint bárkiben.
A legszebb ünneplőm te légy a végső napon!
Milyen furcsa az igazság, itt a felhők alatt!
Ha beszélsz róla, vagy hallgatsz, mindegy,
ugyanúgy bántanak.
De csinálják csak, a fény mindig sötétből fogan!
Nem az én időmből megy el,
mert nekem soha sem volt olyan! soha sem volt olyan!

2009. november 15., vasárnap

Végre:)

Szívtiprás

Szívem adom, ha Te is adod,

Ha nem adod, megtarthatod.

Akár a lelkem is becserélem,

Csak lenne kezed az enyémben.

Nem tudom, mi lesz, de egyet tudok:

Szeretném, ha szeretnél,

De, ez így, már nem is titok.

2009. november 14., szombat

Múlt,jelen,jövő

Tanulás közben néha elkalandozik az ember, még ha nem is akar.. És mi máson gondolkozna az ember lánya? A múlt eseményein, a jövő történésein és persze arra is gondol, amit jelenleg él át.

Na, tessék:

Múlt: Visszaemlékeztem a régi dolgaimra, arra, hogy hogyan éltem akkor, mit, hogyan és miért csináltam. Anyával való veszekedések rányomták a bélyeget az életemre. Veszekedtünk, vitatkoztunk. Sokat. Nagyon sokat. Nem szerettem hazajönni, valósággal rettegtem, legyen szó a középiskolai évekről vagy akár az elmúlt egy, egy és fél évemről. Mindenben talált valami kivetnivalót, sohasem felelt meg neki semmi és senki. Nem voltak szimpatikusak a barátaim, az esetleges fiúbarátok pedig végképp nem. Mindenkit és mindent elítélt, még akkor is, ha egyáltalán nem ismerte. Borzasztó volt, és így belegondolva is az. Nem tetszett Neki, ha Veszprémben vagyok, nem tetszett Neki, ha itthon voltam. Szerinte teljesen Veszprém mániás lettem. Mindig csak Veszprémről beszéltem és a Többiekről, akiket ott megismertem. Rossz volt, hogy nem örült annak, hogy Én jól érzem magam és, hogy barátokra leltem, nem is akármilyenekre. Munkát kerestem és találtam is, a magam útját jártam és járom jelenleg is. Aztán idővel megutáltatta Velem ezt az egészet. Elvette a lelkesedésemet, elvette az életemet. Csökkent a motiváció, mivel senki sem dicsért meg , bíztatásra nem is számíthattam. Mást nem kaptam, csak összehasonlítgatást más emberek lányaival, más egyetemek, más szakon tanuló ismerőseivel. Nekik van ösztöndíjuk,Nekem nincs, Én hülye vagyok,mindenki más okos. Ez van. Ők majd viszik valamire, Én meg majd lesegethetek a biomérnöki diplomámmal. Majd kiderül.

Jelen: Boldog vagyok. Bár előttem a szűrő,és életem legnehezebb vizsgaidőszaka, de nem adom fel. Megcsinálom, megmutatom, senki és semmi nem érdekel. Nekem helyem van itt,és Én igenis biomérnök leszek. Ennyit az egyetemről. Azonban a barátaim kicsit aggasztanak. Amióta Veszprémbe kerültem alig találkozom Velük és alig tudok Róluk valamit. Hiányoznak, hiányoztok. Annyira jó volt Velük a gimiben. Voltak veszekedések, féltékenykedések, de azért nagyon jól megvoltunk. Sokat nevettünk és életre szóló élményeket szereztünk. Legyen szó osztálykirándulásokról, meglepetés bulikról, vagy csak spontán csavargásokról. Jelenleg azonban senki sem ér rá, sok a dolguk, amit meg is értek, de akkor is. Na, mindegy, majd csak megoldjuk valahogy. Anyával sem annyira vészes a helyzet, bár még most is néha olyan furcsa Velem, nem tudom miért. Biztos oka van rá, csak nem akarja elmondani. Ő tudja.

Jövő: Ha nagy leszek,akkor biomérnök vagy kisfiú akarok lenni. Igazából még nem döntöttem el:P Szeretnék sok pénzt keresni, akarok családot, gyerekeket, kutyát, autót és nagy családi házat. De előbb szeretném befejezni az egyetemet és utána alapozom majd a jövőmet. Ha minden összejön és úgy alakul,akkor pár éven belül diplomát és munkát szerzek,és nagyon okos leszek.:) De ez még a jövő zenéje, ahogy szokták mondani:)

Na,de vége a mesének,az álmodozások időszaka lejárt!Vissza is térek a jelenbe és nekizuhanok az asztalomon tornyosuló könyvkupacnak. Csodálatos napot minden kedves idetévedőnek!Öröm van,és boldogság:)