Be lettem oltva?

Jóreggelt vers

Akarod?
Akarom.
Ha szeretnél,letagadom.

Is it true?

"You say you really know me,
You're not afraid to show me,
What is in your eyes,
So tell me about the rumours,
Are they only rumours?
Are they only lies?
Falling out of a perfect dream, coming out of the blue.
Is it true?
Is it over?
Did I throw it away?
Was it you?
Did you tell me you would never leave me this way?"

Sötét van,akkor..

..amikor vége van.
De nincs vége,minden most kezdődik el.Ma hajnali sétám(a fél 6-ot nyugodtan nevezhetem hajnalnak) a Lenin-ligetben,nagyon nagy hatással volt rám.Sétáltam lassan,de biztosan,és úgy éreztem,amire a liget végéhez értem,megerősödtem.
Lehet nagyon hülyén hangzik,de így volt/van.Lelki értelemben,illetve elhatározásban való megerősödés volt ez.Újra eszembe ötlött,hogy nem adom fel,sem szívügyileg,sem tanulásilag.
Bár kapcsolataim kudarca lassan tornyosulni látszott,az elmúlt 2 hónapban,de elhatároztam,hogy ez így,ilyen formában nem mehet tovább.Nem szakadhatok bele,szüksége van még másnak is a szívemre,ami némiképp erősödni látszik az utóbbi pár hétben.Talán ő is érzi,hogy van még remény...

Hangulatok

"When my time comes
Forget the wrong that I've done
Help me leave behind some
Reasons to be missed

And don't resent me
And when you're feeling empty
Keep me in your memory"


"Show me what it's like
To be the last one standing
And teach me wrong from right
And I'll show you what I can be
And say it for me
Say it to me
And I'll leave this life behind me
Say it if it's worth saving me

Heaven's gates won't open up for me
With these broken wings I'm fallin'
And all I see is you
These city walls ain't got no love for me
I'm on the ledge of the eighteenth story
And all I scream for you
Come please I'm callin'
And all I need from you
Hurry I'm fallin', I'm fallin'"

Müller Péter

"Kellene az életemben egy ember, legalább egyetlen ember, akinél nem kényszerülök önvédelemre. Akinek lelkem titkos kódját ki merem adni. Akit beengedek magamba: ez vagyok, minden jóval, rosszal, nemes és szennyes gondolattal együtt. És ez az egyetlen ember az, akit valóban szeretek. Ha igaz az, hogy a szeretetben a kettő egy lesz, és egymásba ölelkezik, akkor ott nem lehetnek magántitkok, hozzáférhetetlen sebek, és főleg levegőtlen, gennyes sebek nem lehetnek, mert nem tudnak egymással összeforrni. Összeforrni csak a tisztaság tud, ezt még a sebészek is tudják, mert még a testünk is így működik. Senki sem tökéletes! És elvárhatatlan, hogy az legyen, mert az ember nem az."

"Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata. A többi nem az. A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal. Mi persze éppen fordítva gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy az a "valóság", amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk. Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt, a "senkihez sincs közöm" életérzése. És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor. Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy "Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!" - miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: "Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!" Amikor szeretjük egymást: kijózanodunk. Felébredünk. Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni."

(Nem csak ő gondolja ezt így..)

Fuss!

Honnan tudod,hogy,ami éppen adott vagy éppen megadatott az életedben,az a helyes és az a jó?Honnan tudd meg,hogy helyesen élsz-e?Honnan tudod,hogy Ő az,akit szeretned kell/ene?
Ezt mi döntjük el?Vagy a sors?Vagy az a Nagy Ember ott fent?A fene se' tudja!
De ha valami nem jó,abból menekülni kell,igaz?Vagy várni addig,amíg jó nem lesz?Vagy belefáradni?
Menekülni kell az az egy biztos,futni minél messzebbre,oda,ahol tárt karokkal,óriási öleléssel,takaróval és teával várnak.
Akkor itt az ideje!Fussunk!

Nem tudom...

abbahagyni a mosolygást,ha ezt hallgatom:

fenomenális:)

Nem kicsit.NAGYON!!

Á nem,soha nem adom fel!Akárki akármit is mondd nekem helyem van itt,nekem jövőm van ezzel!Én biomérnök leszek,bármi áron.Az egy dolog,hogy már most görcsben van a gyomrom,ha kimondom azt a szót,hogy szűrő,de majd javítok ezen is,meg még sok máson.Lassan kezdek rájönni,hogy nem is olyan ördöngősség ez az egész,csak máshogy kell hozzáállni.Máshogy kell tanulni,máshogy kell nekiállni.Minden rendben lesz,ha úgy állok hozzá és ha tanulok,tanulok és tanulok.És ez így is lesz.Ezt most megmondom!Ha egyszer elkezdtem be is fejezem,nem akarok és nem is fogok más helyre jelentkezni,engem érdekel az,ami leszek és,ami lesz.Nem leszek ifor-os akkor sem,ha fizetnek érte.Megállom a helyem itt is,csak akarni kell hozzá!És én akarom!Nagyon akarom.:) Szeretem Veszprémet,szeretem az Invitelt,szeretem a Pannon Egyetemet,szeretem az elsősöket,a másodéveseket,a harmadéveseket!Mindenkit szeretek!Na szóval:CSINÁLJUK MEG!!:D

23

"Nem,végzet nincs,választásunk van.Az egyik választás könnyű,a másik nem.
Ez utóbbiak az igazán fontosak.Ezek tesznek emberré."